Hírek

M Studio – flow fesztivál, Sepsiszentgyörgy - Szabó Janka beszámolója a fesztivál első feléről a Játéktéren

A Birdie-ben mindenből kapunk egy pici dózist. Embereket látunk mint madarakat és madarakat mint embereket. A fényváltások a fémcső-díszletet kifejezővé teszik: ami az egyik pillanatban aranyszínű őserdőnek rémlik, a következőben már hideg fényű, északi sarki táj. Felbukkan itt apró termetű, izgága és zsizsegő madártól méltóságteljes, magányos jégmadárig és rózsaszínfrakkos flamingóig minden szárnyas. Mégis, mindezek mögött ott van a szenvedés, a halál, az őrület.

Az M Studio Személyazonosság című előadásáról

Minden színész hozzáadja a saját történetét az előadáshoz. Ezek a történetek egy-egy tárgy, mozdulat formájában jelennek meg a színpadon. Látunk pókembert, pingpongmeccset, mackóját szorongató kisfiút, miközben a helyzetek többségében a játékosságot megtöri egy-egy őrült kiáltás, kacaj. 

Fehér Ferenc Helló, Zombi! című előadásáról

Zombinak lenni körülbelül annyira nyomorult dolog, mint néha embernek lenni. Persze, mi élünk, ők meg nem. Vagy igen? Zavarbaejtő. Egy élőhalott nem akar semmit kezdeni az élettel, olyan mint egy zselatinból kiöntött báb. Cselekedeteik nem tudatosak, csupán testükkel reagálnak a külvilágból érkező ingerekre.   

Fehér Ferenc Tao Te című előadásáról

A színpad közepén két férfi ül. Sötét öltönyt viselnek. Közöttük kendő, rajta kenyér. Apránként csipegetnek, majd összecsapnak. Az összecsapás végtelen táncpárbajjá alakul, a színészek néha kegyetlenül összeugranak, néha csak mímelik a küzdelmet. Egymáshoz való viszonyuk folyamatosan változik a párbaj során.

Szkéné Színház és Forte Társulat: A nagy füzet